Csengerújfalu

Csengerújfalu község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.

Csengerújfalu
Csengerújfalu címere Csengerújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Csengeri
Jogállás	község
Polgármester	Zsiga Mihály (független)
Irányítószám	4764
Körzethívószám	44
Népesség
Teljes népesség	693 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	37,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	25,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 48′, k. h. 22° 38′47.8, 22.633333333333
Csengerújfalu Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Csengerújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csengerújfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A vármegye délkeleti részén fekszik, a Szatmári-síkságon. A környező települések közül Fehérgyarmat 27, Csengersima 13, Cégénydányád 19, Komlódtótfalu 9, Csenger pedig 6 kilométer távolságra található.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Csenger felől vagy Ura központján keresztül, a 4924-es úton.

Története

Csengerújfalu régi település, mely mindig Csengerhez tartozott és annak sorsában osztozott.

A 16. század közepéig a Csaholyiaké volt, s az ág kihaltával fiúsítás által a Brebiri Melith család tagjai kapták. A 17–18. században a Bagossy, a Vetéssy, és a Pongrácz családok voltak az urai. A 19. század elején gr. Teleki József, gr. Degenfeld Miksa, Jékey István, Osváth Gergely, Uray György, Isaák Gáspár, a Vályi, Ujhelyi, Szuhányi, Korda és Komoróczy családok birtoka. A 20. század elején herceg Odescalchi Gyuláné (szül. Degenfeld Schönborn Anna) és gróf Tisza István a legnagyobb birtokosai. 1855-ben nagy árvíz sújtotta, ekkor csak néhány ház maradt épen, majd 1863-ban egy tűzvészben a község fele leégett. Az Ecsedi-láp lecsapolásáig nagy lápi határa volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Király András (független)
• 1994–1998: Király András (független)
• 1998–2002: Csáki Sándorné (Fidesz–KDNP)
• 2002–2006: Csáki Sándorné (független)
• 2006–2010: Csáki Sándorné (független)
• 2010–2014: Zsiga Mihály (Fidesz–KDNP)
• 2014–2019: Zsiga Mihály (Fidesz–KDNP)
• 2019–2024: Zsiga Mihály (független)
• 2024– : Zsiga Mihály (független)

Népesség

Az 1800-as évek végén a falut többségében még románok lakták. Trianont követően a település elszigetelődött a korábbi szatmári és avassági román településektől, így megindult a helyi román lakosság gyors ütemű elmagyarosodása, amelyet csak fokozott a községi iskola egynyelvűsítése. Napjainkra már csak a görögkatolikus családok családneve emlékeztet a román eredetre.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	819	814	807	978	735	704	693
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 8,7% cigánynak, 1,1% németnek, 0,5% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,9%, református 45,7%, görögkatolikus 33,9%, felekezeten kívüli 2,7% (9,6% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 11,8% cigánynak, 1,6% románnak, 0,4% ukránnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% görögnek, szlovénnek és szerbnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,3% volt római katolikus, 38,1% református, 26,8% görög katolikus, 1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 4,4% felekezeten kívüli (21,4% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Református temploma 1794-ben épült.
• Görögkatolikus temploma 1832-ben készült el.
• Csengerújfalu szülötte Uray József honvédszázados és Peres Sándor óvodapedagógus.