Barsi Ödön
Barsi Ödön (Budapest, 1904. április 18. – Budapest, 1963. február 5.) magyar színész, író, műfordító, rendező. Eredeti neve Rodriguez Ödön. Rodriguez Endre filmrendező testvére.
Barsi Ödön | |
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
Született | Rodriguez Ödön 1904. április 18. Budapest |
Elhunyt | 1963. február 5. (58 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | színész, író, műfordító, rendező |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (-1929 színész) Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (-1930 rendező) |
Sírhelye | Farkasréti temető (1-2-313)[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Barsi Ödön témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Többször írói álnevet használt munkássága során, például J. Bayrd, B. Darton, E. Girdo, C. Green, E. Ralph,[2] A. Rodriguez, E. A. Rodriguez, C. Rodriguez, E. A. Rodry, C. Thompson, E. Thompson, M. Thompson, P. Thompson, G. Wilcox, C. Wreen, C. Wrenn, C. Hamilton, P. Hawker, Roderich.
Életpályája
szerkesztésA budapesti Színiakadémián 1929-ben megszerezte színészi, majd 1930-ban rendezői diplomáját. A Nemzeti Színház ösztöndíjas tagja lett, majd Kolozsváron játszott. 1935-ben, a Magyar Rádió tízéves jubileumára meghirdetett hangjátékpályázaton első díjat nyert Gárdonyi Géza Isten rabjai című művének feldolgozásával. Ugyanebben az évben a Magyar Rádiónál helyezkedett el. 1933-tól számos bűnügyi és kalandregény szerzője, amelyek főként álnéven jelentek meg a Tarka regénytár és a Nova könyvkiadó irodalmi sorozatában. 1936-tól lektor, rendező. 1945-ben részt vett a rádió újraindításában, majd főrendezőként dolgozott az 1948-as nyugdíjazásáig. Tudományos-fantasztikus regényei révén mint író, a TTIT Asztronautikai Bizottságának egyik alapító tagja volt (1956) 1988-tól regényeinek nagy része új kiadásban jelent meg.
Színházi rendezései
szerkesztés- Az ember tragédiája Nemzeti Színház 1938.
- Ellák Nemzeti Színház 1937.
- Ellák Pécsi Színház 1943.
- Húsvéti passió Pécsi Színház 1943.
- A három testőr Szegedi Nemzeti Színház 1948.
Jelentősebb rádió hangjátékai
szerkesztés- Isten rabjai
- Quo vadis
- Délibáb kisasszony
- Karácsonyi álom
- Szilveszteri kaland
- Lionardo da Vinci
- Az örök élet
- A bűvös kocka
- A felszabadítók
- Panoptikum
- A súgó
- Komédiások
- Gösta Berling
- Húsvét
- Húsvéti legenda
- Pehelyke
Regényei
szerkesztés- A Nevető halál
- A hallgatás hajója
- Találkozás a halállal
- A gyilkos fák szigete
- A láthatatlan íjász
- Titkos szolgálat
- 8 óra 2 perc (1935)
- Az Amazonasz titka
- Lady Stanley
- Ki a következő
- Az elveszett oázis
- A sátán bábszínháza
- A gyilkos múmia
- Gyilkosság a szeánszon
- A Waterloo híd rejtélye
- A csuklyás lovas
- Az alcasari máglya
- A déli sark aranya
- A vörös skorpió
- A mankós ember
- A skorpió bandája
- A fekete zsinór, Literária kiadó Világvárosi Regények sorozat, 287. szám, Budapest, 1936
- A nagy kalandor (1936)
- Harc a boldogságért
- A vágtató árnyék
- Az ezüst sirály bandája
- A fekete sárkány karmaiban
- A Romanovok diadémja
- Rémület San-Franciskóban
- Az alvilág sűlyesztője (1937)
- P. Hawker: A texasi bandita,[3] Stádium Ny., Tarka regénytár III.15., Budapest, 1937
- A sátán fia
- A rémület völgye (E. A. Rodriguez)
- A sugárzó holttest
- A Colorado farkasa (1938)
- A cubai véreb
- A mexikói sátán
- A préri fantomja
- Az üldözött
- Halál a kormánykeréknél (1939)
- Jim, a fekete lovas
- Segítség…gyilkos..!
- Az úszó halál
- Halálexpress* (1939)
- A Bolingbroke kastély kísértete
- A lasszóvető
- Az aranyország lázadói
- A zöld anakonda
- A halálfejes lovas
- A szent Buddha titka
- Bumerang kapitány
- Szellemek völgyében (1940)
- Vadnyugati örvény
- Jimmy lyukat üt a világba (G. Wilcox)
- A rémület tornya
- A rémület völgye (E.Thompson)
- Az aranyálarcos
- A kínai hóhér
- A krokodílok országa
- Az emberevő
- Az álarcos fantóm
- A kőkoporsó titka
- A perui véreb
- A bálványimádó
- Számum
- Az élő torpedó (1941)
- Vadnyugati örökség
- Indián örökség
- A fekete tövis
- Komédiások
- A rémület hajója (Roderich)(1942)
- Komédiások (1942)
- Játék a halállal (Kempelen Farkas)
- Madagaszkár királya (Benyovszky Móric)
- Ördöglovas (Sándor Móric) (1943)
- Az ördög hegedűse (Niccolò Paganini)
- Harmadik csöngetés
- El Dorado
- Az űrhajó (1944)
- Vihar London felett (1945)
- Üstökös
- Álomfickó meséi
- Indiánok a Dunán (1946)
- Egy lélek visszatér (1947)
- Szárnyas penge (2011) kéziratból megjelent posztumusz regény
- A tenger meséi (2012) kéziratból megjelent posztumusz mesekönyv
- A papagáj (2012) kéziratból megjelent posztumusz novelláskötet
- Északi fény - Napló (2012) regény és kéziratból naplótöredék
Műfordításai
szerkesztés- Edgar Allan Poe: Mr. Simpson tévedése és Őfensége levele
- E. T. A. Hoffmann: Válaszúton (1943)
Filmre írta:
- Jókai Mór A kőszívű ember fiai (1956) és
- Gárdonyi Géza Isten rabjai című regényét (1942).
Emlékezete
szerkesztés- Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk
szerkesztés- Rinyu Zsolt: Barsi Ödön (magyar nyelven). Íróportrék. Magyar Scifitörténeti Társaság, 2015 – Barsi Ödön rövid életrajza a MASFITT honlapján
- Barsi Ödön - az ismeretlen író (magyar nyelven). katherines-bookstore blog, 2010. szeptember 7. „Pályáját színészként és színházi rendezőként kezdte ...” – Barsi Ödön élete és munkássága, bővebben
- Katherine Grey: Barsi Ödön regényei (magyar nyelven). katherines-bookstore blog, 2013. december 31. – a szerző könyveinek, illetve a neki tulajdonítható művek teljes listája (90 tétel)
- Barsi Ödön az Internet Movie Database oldalain
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-b.htm, 2019. augusztus 25.
- ↑ MOKKA: Az ismeretlen ellenfél (1935) című regénynél.
- ↑ A MOKKA ezt regényt és írói álnevet tévesen Havas Zsigmondnak (is) tulajdonítja.