Adeste fideles
Adeste fideles egy közismert, karácsonyi témájú, keresztény egyházi dicsőítő ének címe. Dallamát és eredeti latin nyelvű szövegét valószínűleg 1743 körül írhatta John Francis Wade angol zeneszerző. A szöveget a világ számos nyelvére lefordították. Egyik magyar nyelvű szövegváltozatának kezdő sora, egyben címe: Ó, jöjjetek, hívek… A dalra gyakran a közismert refrén szövegével hivatkoznak Venite adoremus Dominum, azaz Gyertek, imádjuk az Urat!
Adeste fideles | |
Műfaj | egyházi népének |
Hangfaj | dúr |
A kotta hangneme | G dúr |
Hangterjedelem | V–4 V–3 V–5 V–4 1–4 |
Kadencia | 2 V (V) 2 |
Szótagszám | 12 10 11 14 10 |
Magyar feldolgozás:
Szerző | Mire | Mű | Előadás |
---|---|---|---|
Demény Dezső | vegyeskar | Kórusok könyve | [1][2] |
Karai József | gyerekkar, zongora | Fel nagy örömre, 30. oldal |
Keletkezése
szerkesztésA dallam eredete vitatott, a kutatók többféle feltételezést is közreadtak. Leginkább elterjedt vélemény szerint az első versszak szerzője John Francis Wade (1711–1786), a dal legrégibb másolatai az ő aláírását viselik. Más kutatók John Reading zeneszerző és orgonaművész (1645–1692) és IV. János portugál király (1604–1656).[3] eredeti szerzőségét valószínűsítik, és úgy vélik, Wade az ő szerzeményüket vehette át.[4][5]
A latin nyelvű első versszakhoz a 18. században Étienne-Jean-François Borderies római katolikus apát (1764–1832) további három latin versszakot illesztett.[6] A vers 6-7 versszakos változatokban is előfordul, névtelen költők kiegészítéseivel.
Az angol szövegváltozat (O Come All Ye Faithful) szerzősége szintén vitatott, lehetséges, hogy maga Wade költötte 1743 körül, de bizonyos John Stephen szerzőségét sem zárják ki.[7]
Az első azonosítható kéziratos kotta, nyomtatásban, latin szöveggel először 1760-ban jelent meg Angliában, az Evening Offices of the Church című egyházi kiadvényban. Maga Wade 1751-ben kiadott Cantus Diversi című gyűjteményébe belevette.[4][8] Szerepelt a Samuel Webbe által 1782-ben kiadott An Essay on the Church Plain Chant c. népének-gyűjteményben.
Az 1852-ben kiadott Murray’s Hymnal című egyházi énekgyűjteményben már Frederick Oakeley westminsteri kanonok (1802–1880) és William Thomas Brooke által készített új angol szövegfordítás jelenik meg (Oakeley az első három versszak, Brooke további négy versszak szerzője). Az Oakeley által adott eredeti angol cím „Ye Faithful, approach ye” volt, így hangzott el Oakeley templomában, a Marylebone-i Margaret Church-ben. Később a ma ismert címre változtatták.[9]
Az éneket 1795 után Angliában „portugál himnusznak” vagy „portugál korálnak” kezdték nevezni, miután Francis Osborne, Leeds 5. hercege a londoni portugál követségen egy előadáson meghallgatta.[10] Itt dolgozott zenészként Vincent Novello (1781–1861) olasz származású angol orgonista, aki a követség kápolnájában tartott miséken gyakran énekelte ezt az éneket. A herceg által hallott szöveg azonban jelentősen különbözött a később megjelent Oakeley–Brooke-féle fordítástól, a Wade-féle kotta megjelenése (1751) pedig negyven esztendővel előzi meg Leeds hercegének beszámolóját.[4][8] A történetnek van olyan változata is, mely szerint ezt a himnuszt (egyházi éneket) IV. János portugál király („a muzsikus király”) írta volna 1640 körül. Angliában 1662-ben mutatták be abból az alkalomból, hogy Londonba érkezett János leánya, Bragança Katalin infánsnő, II. Károly angol király jövendőbelije.[4]
Az ének bekerült a német és osztrák egyházi énekeskönyvekbe, mind római katolikus (Nun freut euch, ihr Christen), mind a református és evangélikus (Herbei, o ihr Gläub’gen) változatokban. Innen a magyar egyházak is átvették, egyrészt a latin szöveget, másrészt a különféle magyar szövegfordításokat. Bekerült a katolikus egyházi népénekeket tartalmazó Éneklő Egyház című hivatalos gyűjteménybe is.
Számos egyházi és világi feldolgozása ismert, karácsonyi műsorok kedvelt száma. Előadta többek között Luciano Pavarotti, José Carreras, Enya, Andrea Bocelli, Alessandro Brustenghi (Frate Alessandro), a Celtic Women együttes, és sok más híres énekes, számos egyházi és civil kórus is.
Kotta és dallam
szerkesztés
Latin és magyar szövege
szerkesztésAdeste Fideles | Ó jöjjetek, hívek…[11] | Fel útra, ti hívek…[12] |
---|---|---|
Adeste fideles læti triumphantes, |
Ó jöjjetek, hívek, ma lelki nagy örömmel, |
Fel útra, ti hívek, Ujjongva, vidáman, |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Demény Dezső: Adeste Fideles. Szolnoki cserkészkórus YouTube (2009. december 27.) (Hozzáférés: 2017. március 8.) (videó)
- ↑ Demény Dezső: Adeste Fideles. MusicaHumana Kamarakórus YouTube (2014. december 28.) (Hozzáférés: 2017. március 8.) (videó)
- ↑ John Stephan (1947). „Adeste Fideles: A Study On Its Origin And Development”, Kiadó: Buckfast Abbey. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 1.)
- ↑ a b c d LindaJo H. McKim: The Presbyterian Hymnal Companion, Westminster John Knox Press, 1993. 47. old.
- ↑ José Maria Neves: Música Sacra em Minas Gerais no século XVIII, 1998. ISSN nº 1676-7748 – nº 25.
- ↑ V.ö.: Bischöfe Deutschlands und Österreich und der Bistümer Bozen-Brixen und Lüttich: Gotteslob, Katholisches Gebet- und Gesangbuch, Erzbistum Köln, Köln, 1975, 217. old.
- ↑ John Stephan feltételezett szerzőségéről., in: Adeste Fideles: A Study On Its Origin And Development, Buckfast Abbey, 1947.
- ↑ a b Don Michael Randel: The Harvard Dictionary of Music, Harvard University Press, 2003. 14. old.
- ↑ Sean Spurr: O Come All Ye Faithful. [2012. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 4.)
- ↑ William D. Crump: The Christmas Encyclopedia, 3. kiadás, 2013.
- ↑ Református énekeskönyv, 327. sz. ének. Az Adeste fideles latin himnuszból. Ford.: Csomasz Tóth Kálmán és Victor János. [2015. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 12.)
- ↑ Evangélikus énekeskönyv, 163. (Fel útra, ti hívek). J. F. Wade gyűjteménye, 1751. XVII. századi latin ének (Adeste fideles).
Magyar nyelvű források
szerkesztés- Ó, jöjjetek, hívek - Adeste fideles, római katolikus énekgyűjtemény, 327. szám. Archiválva 2015. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Református énekeskönyv, 327. sz. ének. Az Adeste fideles latin himnuszból. Ford.: Csomasz Tóth Kálmán és Victor János
- Magyarországi Evangélikus Egyház Énekeskönyve, 163. sz. ének - Fel útra, ti hívek, XVII. századi latin ének (Adeste fideles)., J. F. Wade gyűjteménye. 1751.
- adventista Adventista egyház énekes könyve: Ó jöjjetek hívek...
- Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsa. Énekgyűjtemény.
- Az Adeste fideles a Szent vagy, Uram! katolikus népének-gyűjteményben.
- Református egyházi énekek gyűjteménye.
Feldolgozások forrásai:
- Kórusok könyve. Szerkesztette:Kósa Ferenc. Budapest: Szent István Társulat. 1977. 22. o. ISBN 963 360 051 0
- Fel nagy örömre: Karácsonyi énekek kétszólamú gyermek- vagy nőikarra. Válogatta és feldolgozta Karai József. Budapest: Editio Musica. 30. o.
Feldolgozások
szerkesztés- Luciano Pavarotti, Montréal, 1978. YouTube.com
- Luciano Pavarotti, 2000 körül, YouTube.com
- Alessandro Brustenghi (Frate Alessandro), Betlehem, 2013. YouTube.com
- Enya előadásában, 2009. YouTube.com
- Ó, jöjjetek hívek, Karai József feldolgozása, Missio Cantorum Vegyeskar
- Ó, jöjjetek, hívek, ma lelki nagy örömmel... Református Énekek IX. Kórushangverseny, 2010. MüPa, Karnagy: Cseri Zsófia