A magyar irodalom története (Sőtér)

A Sőtér István szerkesztésében megjelent A magyar irodalom története című könyvsorozatot az MTA Irodalomtudományi Intézete megbízásából az Akadémiai Kiadó 1964–1966 között jelentette meg hat kötetben, melyet mind a mai napig a köznyelvben egyszerűen „spenót”-nak neveznek, egyértelmű utalással a papírborító színére.

A magyar irodalom története
Szerző	Sőtér István (szerk.)
Első kiadásának időpontja	1964–1966 (1945-ig), és 1981–1990 (1945–1975)
Nyelv	magyar
Témakör	a magyar irodalom története a XX. század közepéig
Műfaj	irodalomtörténet
Részei	6+6 kötet
Kiadás
Magyar kiadás	Akadémiai Kiadó, Budapest
Külső hivatkozás	1945-ig terjedő rész kiegészítő (1945–1975) rész

Jellemzője

A „Nagy Spenót”

Sőtér István

Ez a kézikönyv két, egyenként 6-6 kötetes sorozatból áll. Az első könyvsorozatot A magyar irodalom története címmel az MTA Irodalomtudományi Intézete megbízásából az Akadémiai Kiadó 1964–1966 között jelentette meg hat kötetben, melyet mind a mai napig a köznyelvben egyszerűen „Nagy Spenótnak” neveznek, egyértelmű utalással a papírborító színére. A mű értelemszerűen 1963-ig tárgyalja az irodalomtörténetet. A vállalkozás főszerkesztője Sőtér István irodalomtörténész, akadémikus volt, a szövegeket az irodalomtudomány művelőinek színe-java írta. A megjelenés korszakának cenzurális feltételi között a lehető legtöbbet hozták ki az egyes témákból, igyekeztek ragaszkodni a tudományos tárgyilagossághoz és ez nagyjából sikerült is, ami az első 5 kötetet illeti. A VI. kötet ugyanis, amelynek tárgya az 1919 és 1963 közötti időszak, még Szabolcsi Miklós szerint is csak kompromisszum a dogmatizmus és egy tágabb irodalomszemlélet között. Ráadásul a nyugat-európai magyar irodalom tárgyalását nem vállalták – vállalhatták (?) – a szerkesztők. Egy kissé durva, illetve akár nevetségesnek is mondható, de jellemző közjáték: a VI. kötet népi írókkal foglalkozó fejezetét első változatban a pártközpont egyik munkatársa írta meg. Mivel az írás nem felelt meg az elvárásoknak, Szabolcsi Miklós felkérésére Pomogáts Béla írta újra végleges formában. A szerkesztők nem érezték sikerültnek a VI. kötetet, ezért született meg az új kézikönyv, a „Nagy Sóska” kiadásának terve.

A sorozat teljes terjedelme 4767 nyomtatott oldal lett.

A „Nagy Sóska”

A kézikönyv második része tehát a „Nagy Sóska”, – elnevezése a színe után – fizikailag szintén 6 kötet, formailag csak 4, mivel a II. és a III. kötet két-két alkötetben jelent meg. Címe: A magyar irodalom története 1945–1975. Értelemszerűen részben felülírja, részben kiegészíti az előző sorozat VI. kötetét. A megbízó ugyanaz, a szerkesztő bizottság: Béládi Miklós, Bodnár György, Sőtér István, Szabolcsi Miklós, megjelent: Budapest, Akadémiai Kiadó 1981—1990. Erre a könyvre már sokkal inkább érvényes a tárgyilagos jelző, a munka során lényegében nem engedtek a politikai nyomásnak, ezért is húzódott a kiadása ilyen sokáig.

Így már elmondhatjuk, hogy a 12 kötet együtt nélkülözhetetlen alapmű – ma még – az irodalomtörténettel foglalkozók számára. Mindkét sorozat elérhető digitális formában is. Megjelent a két sorozat együtt is CD-n, jellemzően zöld borítóval

Kötetbeosztása

A „Nagy Spenót” kötetbeosztása

Kötetszám	Kötetcím	Kiadási év	Oldalszám
I. kötet	1600-ig	1964	567
II. kötet	1600-tól 1772-ig	1964	648
III. kötet	1772-től 1849-ig	1965	831
IV. kötet	1849-től 1905-ig	1965	1072
V. kötet	1905-től 1919-ig	1965	563
VI. kötet	1919-től	1966	1106

A „Nagy Sóska” kötetbeosztása

Kötetszám	Kötetcím	Kiadási év	Oldalszám
I. kötet	Irodalmi élet és irodalomkritika	1984	527
II/1. kötet	A költészet	1986	1–562
II/2. kötet	A költészet	1986	563–1150
III/1. kötet	A próza	1990	1–696
III/2. kötet	A próza és a dráma	1990	697–1618
IV. kötet	A határon túli magyar irodalom	1982	463

További információk

• Orlovszky Géza: Neospenót – A magyar irodalom történetei Academia.edu 2008

Kapcsolódó szócikkek

• Villanyspenót