1147

Ez a szócikk az 1147. évről szól. Az 1147-es számról szóló cikket lásd itt: 1147 (szám).

Évek: 1142 – 1143 – 1144 – 1145 – 1146 – 1147 – 1148 – 1149 – 1150 – 1151 – 1152

Események

március 30. – Henriket, III. Konrád német király fiát társuralkodóvá koronázzák. (1150-ig, haláláig társuralkodó apja mellett.)

június – Edessza elestének hírére III. Konrád német király és VII. Lajos francia király vezetésével megindul a második keresztes hadjárat. (A sereg nagy része Magyarországon vonul keresztül, köztük van Borisz, Könyves Kálmán király törvénytelen fia is, de felismerik és kénytelen Bizáncba menekülni.)
az év folyamán –
- I. Alfonz portugál király a keresztesek segítségével elfoglalja Lisszabont a móroktól.^[1]
- A Konrád vezette keresztes sereg Dorylaeumnál súlyos vereséget szenved az ikoniumi szultán seregétől és Niceáig vonul vissza. Később csatlakozva a franciákhoz Laodicea mellett vereséget szenved a törököktől is.
  
  A templomosok keresztje
- Moszkva első írásos említése.
- Az Aragóniai Királyság elfoglalta a móroktól Almeríát.
- Abd al-Mumin megtöri az Almorávidák hatalmát Marokkóban, egyúttal megalapítja az Almohádok dinasztiáját.
- A templomosok megszerzik a híres, széthajló végű piros kereszt viselésének jogát.^[2]

↑ Ribi András: Keresztesek a tengeren és Silves ostroma 1189-ben. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 128. évf., 2015/1. sz., 229. oldal, ISSN 0017-6540
↑ Litván Dániel: Lovagrend a máglyán. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. I. évf., 2. sz., 30. p. – 2011. május

A Wikimédia Commons tartalmaz 1147 témájú médiaállományokat.