[go: up one dir, main page]

Désakna

falu Romániában, Kolozs megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 15.

Désakna (románul: Ocna Dejului) falu Romániában, Kolozs megyében.

Désakna (Ocna Dejului)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
Rangfalu
KözségközpontDés város
Irányítószám405201
SIRUTA-kód55026
Népesség
Népesség2064 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság293[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′ 56″, k. h. 23° 51′ 35″47.115465°N 23.859676°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 56″, k. h. 23° 51′ 35″47.115465°N 23.859676°E
SablonWikidataSegítség

A Kolozsvár-Almási hegycsoport keleti szélén, Déstől délnyugatra, a désaknai sóbánya Déstől 3 km, Kolozsvártól 60 km távolságra található.

Története

szerkesztés

A désaknai sóbányákban a római kortól kezdve folyt a kitermelés.

Várát valószínűleg az Árpád-korban építették az itteni sóbányák védelmére, de a vár meglétéről okleveles említés nem maradt fenn. A vár maradványai a temető nyugati oldalán találhatóak. 1236-ban IV. Béla oklevelében említik a désaknai sót.

A 12. században alapított falut 1236-ban Deesakna, 1248-ban Deszakna, 1427-ben oppidium Deesakna, 1553-ban Aknafalva néven említik. Tatárjárás előtti templomának meglétéről a Puszta-templom dűlő és a Szent Péter-hegy nevek alapján lehet következtetni, azonban az egyházára vonatkozó első adat (1332) a pápai tizedjegyzékben található. Déshez való közelsége ellenére már a középkorban önálló vásáros hely volt. A 15. században királyi fennhatóság alatt álló mezőváros volt.

A római időkből datálódó bányákban a 12. -13. századig folyt a sókitermelés, ezután kezdődött el a sókitermelés azon a környéken, ahol most is folyik. 1239, 1291, 1365, 1465-ből fennmaradtak olyan dokumentumok, amelyek arról szólnak, miképp is működött itt a sókitermelés. [forrás?]

A 18. században Belső-Szolnok vármegye alsó kerületéhez tartozott. 1876-tól a trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye dési járásához tartozott.

A bánya első javítása és modernizálása 1882-ben történt, ekkor nyílt meg a vasúti összeköttetése a bányának a környező nagy városokat átszelő vasúthálózattal.

Lakossága

szerkesztés
  • 1850-ben 2060 lakosából 1202 román, 798 magyar.
  • 1880-ban 1879 lakosából 1063 román, 766 magyar.
  • 1900-ban 2305 lakosából 1331 román, 944 magyar.
  • 1930-ban 2885 lakosából 1779 román, 1045 magyar.
  • 1966-ban 2831 lakosából 1964 román, 864 magyar.
  • 1992-ben 2246 lakosából 1817 román, 415 magyar.[2]

Itt született

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés