Csun-csiu
A Csun-csiu () (Tavasz és ősz) ókori kínai történeti mű, amelyről a Keleti Csou ()-dinasztia első fele, az i. e. 722-től - i. e. 481-ig terjedő időszak a nevét is kapta. Egyike a legjelentősebb és legkorábbi történeti műveknek, amely Lu 鲁 állam egymást követő tizenkét fejedelmének (kung () 公) uralkodás alapján, kronologikus sorrendben tárgyalja a kínai ókor majd két és fél évszázadának történetét. A hagyomány Konfuciusznak tulajdonítja a szerzőségét, épp ezért a konfuciánus kánont alkotó Öt klasszikus egyike. A történelem során, még az ókorban öt kommentár is született hozzá, melyek közül három ma is létezik. A leghíresebb és legfontosabb kommentárja a Co csuan () 《左傳》.[1]
| Csun-csiu () | |
 | |
| A Csun-csiu () egyik hagyományos kiadásának első oldala. | |
| Szerző | Konfuciusz |
| Eredeti cím | Csun-csiu () 春秋 |
| Ország | Lu-fejedelemség (ókori Kína) |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | Kína történelme a Tavasz és ősz korszak idején |
| Műfaj | történetírás |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | i. e. 5. század |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csun-csiu () témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Csun-csiu | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 春秋 |
| Egyszerűsített kínai | 春秋 |
| Mandarin pinjin | Chūnqiū |
| Wade–Giles | Ch'un1-ch'iu1 |
Címe
szerkesztésA mű címében szereplő két írásjegy, a 春 csun () és a 秋 csiu () jelentése: „tavasz és ősz” vagy „tavaszok és őszök”, ami így együtt, metonímiát alkotva az évszakok egymást követő váltakozására utal, és így az „év” vagy „esztendők” jelentéssel rendelkezik. A kínai történelemmel, irodalommal kapcsolatos magyar nyelvű könyvek, tanulmányok hivatkozásaiban általában a Tavasz és ősz[2], Tavasz és ősz krónikája, vagy Tavaszok és őszök krónikája[3] címen fordítják.
Csun-csiu ()ból magyarul egyelőre csak két rövidebb szemelvény olvasható, amelyet a Co csuan () tartalmaz Csongor Barnabás és Hamar Imre fordításában.[4]
Szerzősége, keletkezési kora
szerkesztés
A híres konfuciánus filozófus, Meng-ce () (i. e. 372–i. e. 289) volt az első, aki azt állította, hogy a Csun-csiu () szerzője maga Konfuciusz. A Konfuciusznak tulajdonított további négy művel együtt be is sorolták a konfuciánus kánonba, és Kína legnagyobb, legjelentősebb bölcsének szerzőségét egészen a 20. századig nem is kérdőjelezték meg. A szöveg modern kori kutatói azonban inkább hajlanak arra az álláspontra, hogy jól lehet, Konfuciusznak jelentős szerepe volt a szöveg végleges megformálásába, de feltehetően a már korábban létezett Lu állambeli krónikák, történeti feljegyzések összevonásával, egybe szerkesztésével jött létre.[5]
Kommentárjai
szerkesztésMivel az eredeti mű nyelvezete rendkívül tömör és szikár ezért az értelmezéséhez rendkívül hasznosak a korai kommentárok, szövegmagyarázatok. A legkorábbi bibliográfiák tanúsága szerint a krónikához eredetileg öt különböző szerző is készített kommentárt.
- Cou () kommentárja (Cou si csuan () 《鄒氏傳》) 11 kötet (csüan () 卷)
- Csia si () kommentárja (Csia si csuan () 《夾氏傳》) 11 kötet
- Kung Jang () kommentárja (Kung Jang csuan () 《公羊傳》) 11 kötet
- Ku Liang () kommentárja (Ku Liang csuan () 《榖梁傳》) 11 kötet
- Co si () kommentárja (Co si csuan () 《左氏傳》) 30 kötet
A Co ()-féle kommentár mellett máig fennmaradt és ismert az i. e. 2. században összeállított Kung Jang ()- (公羊) és a Ku () Liang- (穀梁) féle kommentár is. Ezeket ma együtt a „Tavasz és ősz három kommentárja” néven emlegetik. A másik két kommentár elveszett, csak a szerzőjük neve ismert: Cou si () (鄒氏) és Csia si () (夾氏).[6]
Tartalma, szerkezete
szerkesztésA Csun-csiu () a Keleti Csou ()-dinasztia első felének, az i. e. 722-től - i. e. 481-ig terjedő időszakának, vagyis a mű címe után később elnevezett Tavasz és ősz korszak történetét dolgozza fel kronologikus sorrendben, Konfuciusz szülőföldje, Lu 鲁 állam egymást követő tizenkét fejedelmének (kung () 公) uralkodása alapján. A nyelvezete rendkívül tömör, száraz, lakonikus, csupán a puszta tényeket közli, minden különösebb magyarázat nélkül.[7] A mintegy 16-18 ezer írásjegy terjedelmű szöveg ilyen és ehhez hasonló passzusokból épül fel:
„(I. e. 683-ban) tavasszal, a királyi naptár első hónapjában a fejedelem (kung ()) vereséget mért Csi () seregére Csangsao ()ban.[8]”
A Csun-csiu () teljes szövegében jól érezhető a szándékolt moralizálás, amely azt a célt szolgálja, hogy szemléletesen, sőt kényszerítő módon megmutassa az olvasónak az erény ideálját és a bűn megtestesülését, azoknak a sikereit, akik a „helyes úton” jártak és azoknak a dicstelen bukását, akik a hamis utat választották.[9]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Cheng 1993 67-76. o.
- ↑ Tőkei 1960 22. o.
- ↑ Fung 2003 68. o. Kósa 2003 39. o.
- ↑ Csongor-Hamar 1999
- ↑ Cheng 1993 67-71. o.
- ↑ Cheng 1993 67. o.
- ↑ Tőkei 1960 22. o.
- ↑ Tőkei 1960 22. o.
- ↑ Vasziljev 1977 14. o.
Irodalom
szerkesztés- ↑ Cheng 1993: Anne Cheng. "Ch'un ch'iu 春秋, Kung yang 公 羊, Ku liang 穀 梁 and Tso chuan 左 傳". In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 67–76. ISBN 1-55729-043-1
- ↑ Csongor-Hamar 1999: Csongor Barnabás - Hamar Imre. "Szemelvények a Co-csuanból. (A Tavasz és Ősz krónikának Co mestertől való kommentárjaiból)". In: Kínai-Magyar Irodalmi Gyűjtemény. II/3. Balassi Kiadó, Budapest 1999. ISBN 963 506 304 0
- ↑ Fung 2003: Fung Yu-lan: A kínai filozófia rövid története, (Szerk.: Derk Bodde; Ford.: Antóni Csaba.) Budapest: Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-479-4
- ↑ Kósa 2013: Kósa Gábor: „Konfuciusz és a Lunyu”. In Kósa Gábor - Várnai András (szerk.): Bölcselők az ókori Kínában. Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, Budapest 2013. pp. 38–64. ISBN 978-963-284-374-2
- ↑ Tőkei 1960: Tőkei Ferenc - Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története. Gondolat Kiadó, Budapest 1960
- ↑ Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9
Források
szerkesztés
- Chunqiu Zuozhuan A Co csuan () eredeti szövege James Legge angol fordításával
