szeszélyes
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]szeszélyes (comparative szeszélyesebb, superlative legszeszélyesebb)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szeszélyes | szeszélyesek |
accusative | szeszélyeset | szeszélyeseket |
dative | szeszélyesnek | szeszélyeseknek |
instrumental | szeszélyessel | szeszélyesekkel |
causal-final | szeszélyesért | szeszélyesekért |
translative | szeszélyessé | szeszélyesekké |
terminative | szeszélyesig | szeszélyesekig |
essive-formal | szeszélyesként | szeszélyesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szeszélyesben | szeszélyesekben |
superessive | szeszélyesen | szeszélyeseken |
adessive | szeszélyesnél | szeszélyeseknél |
illative | szeszélyesbe | szeszélyesekbe |
sublative | szeszélyesre | szeszélyesekre |
allative | szeszélyeshez | szeszélyesekhez |
elative | szeszélyesből | szeszélyesekből |
delative | szeszélyesről | szeszélyesekről |
ablative | szeszélyestől | szeszélyesektől |
non-attributive possessive - singular |
szeszélyesé | szeszélyeseké |
non-attributive possessive - plural |
szeszélyeséi | szeszélyesekéi |
See also
[edit]Further reading
[edit]- szeszélyes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN