gusztustalan

Hungarian

Etymology

gusztus +‎ -talan

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɡustuʃtɒlɒn]
• Hyphenation: gusz‧tus‧ta‧lan

Adjective

gusztustalan (comparative gusztustalanabb, superlative leggusztustalanabb)

1. disgusting

   Synonym: undorító

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	gusztustalan	gusztustalanok
accusative	gusztustalant	gusztustalanokat
dative	gusztustalannak	gusztustalanoknak
instrumental	gusztustalannal	gusztustalanokkal
causal-final	gusztustalanért	gusztustalanokért
translative	gusztustalanná	gusztustalanokká
terminative	gusztustalanig	gusztustalanokig
essive-formal	gusztustalanként	gusztustalanokként
essive-modal	gusztustalanul	—
inessive	gusztustalanban	gusztustalanokban
superessive	gusztustalanon	gusztustalanokon
adessive	gusztustalannál	gusztustalanoknál
illative	gusztustalanba	gusztustalanokba
sublative	gusztustalanra	gusztustalanokra
allative	gusztustalanhoz	gusztustalanokhoz
elative	gusztustalanból	gusztustalanokból
delative	gusztustalanról	gusztustalanokról
ablative	gusztustalantól	gusztustalanoktól
non-attributive possessive - singular	gusztustalané	gusztustalanoké
non-attributive possessive - plural	gusztustalanéi	gusztustalanokéi

Derived terms

• gusztustalankodik
• gusztustalanság
• gusztustalanul

 

Further reading

• gusztustalan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN