Péter Kállai
Assistant professor/senior lecturer at ELTE Faculty of Social Sciences with a PhD degree and 10+ years of experience in teaching courses covering human rights and minority rights, the European Union, and questions of globalization.
International Relations Expert (MA, Human Rights Specialisation) and Sociologist (PhD, Interdisciplinary Social Research Program).
Main research field is political rights of minorities in Eastern Europe.
International Relations Expert (MA, Human Rights Specialisation) and Sociologist (PhD, Interdisciplinary Social Research Program).
Main research field is political rights of minorities in Eastern Europe.
less
Related Authors
InterestsView All (9)
Uploads
Papers by Péter Kállai
Miről szólnak a szószólók? Képviseletnek tekinthetjük-e a szószólóságot? Hatékony képviseletnek számít-e? Mit csinálnak, miről beszélnek, kihez beszélnek, miről kérdeznek a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői? Mely témákra fordítják a legtöbb figyelmet a nemzetiségek képviselői, és melyekkel nem foglalkoznak inkább maguk sem? Kállai Péter, az ELTE Társadalomtudományi Kar adjunktusa második kötetében ezekre a kérdésekre keresi a választ.
This hungarian langauge essay analyses the paradoxical regulation of voting rights and representation of members of the cultural and of the political nation under the emerging regime of the new constitution, and contrasts it with the perspective of constitutional patriotism. http://fundamentum.hu/atirt-alapjogok/cikk/az-alkotmanyos-patriotizmustol-nemzeti-es-etnikai-kisebbsegek-parlamenti-kepvis
Quote: “A magyar politikai nemzet olyan képződménnyé válik, ahol az etnikai elemmel átitatott alkotmányos nemzetfogalom alá nem tartozó, de államalkotóként deklarált nemzeti és etnikai kisebbségek külön, kedvezményes mandátumokat érhetnek el az Országgyűlésben, míg a többségi kulturális nemzet tagjaival közjogi kapcsolatot létesítő szabályozás csak »félszavazatot« garantál az utóbbiaknak az országgyűlési választásokon.”
Books by Péter Kállai
Ebben a kötetben 11 vizsgált kelet- és kelet-közép-európai ország (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) választási rendszerének, nemzetiségi
képviseleti rendszerének összehasonlításával és a Kisebbségi Jogi Index (KJI 2020) bevezetésével keresi a választ a fenti kérdésekre Kállai Péter, az ELTE Társadalomtudományi Karának adjunktusa.
The Minority Rights Index (MRI) 2020 is an attempt to comparatively analyse 11 Eastern-European and Central-Eastern European countries’ attitudes towards national and ethnic minorities. The index number aggregates the evaluations of scholars in the field and shows the ‘quality’ of rights guaranteed by the respective states on a scale from 9 to 108. The MRI consist of 12 elements, including political participation rights, cultural rights and anti-discriminatory measures granted by the states. It pays particular attention to the evaluation of parliamentary representation and its correlation to the evaluation of other rights.
Miről szólnak a szószólók? Képviseletnek tekinthetjük-e a szószólóságot? Hatékony képviseletnek számít-e? Mit csinálnak, miről beszélnek, kihez beszélnek, miről kérdeznek a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői? Mely témákra fordítják a legtöbb figyelmet a nemzetiségek képviselői, és melyekkel nem foglalkoznak inkább maguk sem? Kállai Péter, az ELTE Társadalomtudományi Kar adjunktusa második kötetében ezekre a kérdésekre keresi a választ.
This hungarian langauge essay analyses the paradoxical regulation of voting rights and representation of members of the cultural and of the political nation under the emerging regime of the new constitution, and contrasts it with the perspective of constitutional patriotism. http://fundamentum.hu/atirt-alapjogok/cikk/az-alkotmanyos-patriotizmustol-nemzeti-es-etnikai-kisebbsegek-parlamenti-kepvis
Quote: “A magyar politikai nemzet olyan képződménnyé válik, ahol az etnikai elemmel átitatott alkotmányos nemzetfogalom alá nem tartozó, de államalkotóként deklarált nemzeti és etnikai kisebbségek külön, kedvezményes mandátumokat érhetnek el az Országgyűlésben, míg a többségi kulturális nemzet tagjaival közjogi kapcsolatot létesítő szabályozás csak »félszavazatot« garantál az utóbbiaknak az országgyűlési választásokon.”
Ebben a kötetben 11 vizsgált kelet- és kelet-közép-európai ország (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) választási rendszerének, nemzetiségi
képviseleti rendszerének összehasonlításával és a Kisebbségi Jogi Index (KJI 2020) bevezetésével keresi a választ a fenti kérdésekre Kállai Péter, az ELTE Társadalomtudományi Karának adjunktusa.
The Minority Rights Index (MRI) 2020 is an attempt to comparatively analyse 11 Eastern-European and Central-Eastern European countries’ attitudes towards national and ethnic minorities. The index number aggregates the evaluations of scholars in the field and shows the ‘quality’ of rights guaranteed by the respective states on a scale from 9 to 108. The MRI consist of 12 elements, including political participation rights, cultural rights and anti-discriminatory measures granted by the states. It pays particular attention to the evaluation of parliamentary representation and its correlation to the evaluation of other rights.