Gál, A; Kosiewicz, J; Sterbenz, T (szerk.) Sport and social sciences with reflection on practice. Warsaw, Lengyelország : Jozef Pilsudski University of Physical Education, ISSSS, pp. 93-116. 24 p. , 2016
A sport iránti elköteleződés az elmúlt években fontos kutatási témává vált, melynek kialakulásába... more A sport iránti elköteleződés az elmúlt években fontos kutatási témává vált, melynek kialakulásában a flow élmény szerepét a belső motiváció kiteljesedéseként értelmezték (Csíkszentmihályi, 1990; Poulsen et al., 2006; Ryan és Deci, 2000). Az áramlat élmény (flow) és dimenzióinak mérésére számos vizsgálati módszer született (interjúk, kérdőívek) az elmúlt évtizedekben, azonban a kutatók között nincs konszenzus a legmegbízhatóbb mérőeszköz tekintetében (Magyaródi et al., 2013; Moneta, 2012). Mindemellett, növekszik az érdeklődés azon - természeti környezetben űzhető - fizikai aktivitások iránt, melyek magas kihívások elé állítják a különböző képességű résztvevőket (Ayazlar, 2015; Jennings, 2007; Mackenzie, Hodge és Boyes, 2011; Wu és Liang, 2011). A vonatkozó irodalomból kiindulva, jelen kutatásunk célja egy újonnan kifejlesztett flow kérdőív tesztelése a magyar szörfös társadalom körében, továbbá a flow élményt bejósló tényezők azonosítása. Az adatfelvétel a Balaton déli partjának vízisport központjában történt. Vizsgálati mintánkat a szörfözést rekreációs szinten űzők képezték, akiket egyszerű, véletlenszerű mintavételi eljárással választottunk ki (n=93). A flow élményt az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratórium Flow Állapot Kérdőívének (PPL-FÁK) segítségével mértük (Magyaródi et al., 2013). A 20 itemes kérdőívben egy 5 pontos Likert-skála segítségével mértük a flow állapot 2 dimenzióját, a „Kihívás-készség egyensúlyt” (11 item), valamint az „Egybeolvadás a feladattal” faktort (9 item). Az eredmények kiértékelésére SPSS 15.0 statisztikai programot használtunk (p = <0.05). Az adatok leíró statisztikai elemzése után független mintás t-próbát és egyszempontos varianciaanalízist alkalmaztunk. Az eredmények hozzájárultak az újonnan kifejlesztett Flow Állapot Kérdőív teszteléséhez és ezáltal a flow állapot kvantitatív módszereinek bővítéséhez egy speciális mintánál és kontextusban. Eredményeink megerősítik a flow meta-dimenzióinak validitását. Továbbá, a kutatás feltárta a flow állapotot előrejelző tényezőket. Bizonyos demográfiai változók és sportspecifikus jellemzők szignifikáns eltérést mutattak a flow dimenzióiban. A tevékenység társas körülményei fontos szerepet játszanak a flow élmény megtapasztalásában. Az eredmények csak részben igazolják vissza a korábbi, „életstílus sportok” területén végzett kutatásokat a flow élmény kapcsán (Wheaton, 2004). Összefoglalóan kijelenthető, hogy a flow állapot megtapasztalása még homogén minta esetén is nagyon változatos képet mutat. A jövőben kvalitatív kutatásokra lenne szükség annak érdekében, hogy mélyrehatóbb ismereteket szerezzünk a flow élményt befolyásoló faktorokról a természetben vízi sportokat űzők körében.
Kulcsszavak: flow, kérdőív, alapdimenzió, szörf
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Uploads
Papers
Felismerve, hogy a közösségi gazdaság üzleti modelljét nehéz a normál piaci logikába illeszteni, a tanulmány célja megvizsgálni, hogy a különböző fogyasztói szegmensek hogyan viszonyulnak a bizalmon alapuló megosztás új lehetőségeihez. A személyközi és az online bizalmat, a közösségi gazdaságban való részvétel motivációit és a bizalmon alapuló szálláshelyek felértékelődésének okait a vonatkozó szakirodalom szintézise mutatja be. Az empirikus kutatás célja feltárni, hogy van-e különbség a közösségi gazdasághoz kapcsolódó bizalomadás mértékében az alapján, hogy a fogyasztók milyen szálláshelytípust preferálnak utazásaikon. Egy 2017-ben és 2018-ban felvett online kérdőíves kutatás keretében 175 fő töltötte ki a kérdőívet. A nem reprezentatív felmérés eredményei szignifikáns különbségeket tártak fel a csoportok között. A hotelt preferálók mutatták a legalacsonyabb szintű bizalmat a helyi közösségek és a más nemzetiségű vendégek vagy vendéglátók iránt, míg
a couchsurfing-et, a hostelt és az Airbnb-t preferálók voltak a legnyitottabbak irántuk.
Kulcsszavak:
interperszonális bizalom, közösségi gazdaság, couchsurfing (CS), fogyasztók,
szálláshelytípus
Abstract
While considering that it is difficult to fit the business model of the sharing economy in the framework of ordinary market logic, the aim of this study is to examine how various consumer segments relate to new, trust-based sharing opportunities. The significance of
interpersonal and online trust, the motivation for participation in the sharing economy, as well as the reasons behind the growing appreciation of trust-based accommodation are presented in a synthesis of related academic literature. The objective of this empirical
research is to explore whether there are differences in the degree of trust, depending on which types of accommodations are preferred by consumers while travelling. A total of 175 persons participated in the online survey that was conducted in 2017 to 2018. The results of
the non-representative survey revealed significant differences among the groups of consumers.
Those preferring hotel accommodations demonstrated the lowest level of trust with regard to local communities and foreign guests or hosts. In contrast, those choosing couchsurfing, hostel or Airbnb accommodations were the most open towards them.
Keywords:
interpersonal trust, sharing economy, couchsurfing (CS), consumers, accommodation type
Kulcsszavak: flow, kérdőív, alapdimenzió, szörf
Felismerve, hogy a közösségi gazdaság üzleti modelljét nehéz a normál piaci logikába illeszteni, a tanulmány célja megvizsgálni, hogy a különböző fogyasztói szegmensek hogyan viszonyulnak a bizalmon alapuló megosztás új lehetőségeihez. A személyközi és az online bizalmat, a közösségi gazdaságban való részvétel motivációit és a bizalmon alapuló szálláshelyek felértékelődésének okait a vonatkozó szakirodalom szintézise mutatja be. Az empirikus kutatás célja feltárni, hogy van-e különbség a közösségi gazdasághoz kapcsolódó bizalomadás mértékében az alapján, hogy a fogyasztók milyen szálláshelytípust preferálnak utazásaikon. Egy 2017-ben és 2018-ban felvett online kérdőíves kutatás keretében 175 fő töltötte ki a kérdőívet. A nem reprezentatív felmérés eredményei szignifikáns különbségeket tártak fel a csoportok között. A hotelt preferálók mutatták a legalacsonyabb szintű bizalmat a helyi közösségek és a más nemzetiségű vendégek vagy vendéglátók iránt, míg
a couchsurfing-et, a hostelt és az Airbnb-t preferálók voltak a legnyitottabbak irántuk.
Kulcsszavak:
interperszonális bizalom, közösségi gazdaság, couchsurfing (CS), fogyasztók,
szálláshelytípus
Abstract
While considering that it is difficult to fit the business model of the sharing economy in the framework of ordinary market logic, the aim of this study is to examine how various consumer segments relate to new, trust-based sharing opportunities. The significance of
interpersonal and online trust, the motivation for participation in the sharing economy, as well as the reasons behind the growing appreciation of trust-based accommodation are presented in a synthesis of related academic literature. The objective of this empirical
research is to explore whether there are differences in the degree of trust, depending on which types of accommodations are preferred by consumers while travelling. A total of 175 persons participated in the online survey that was conducted in 2017 to 2018. The results of
the non-representative survey revealed significant differences among the groups of consumers.
Those preferring hotel accommodations demonstrated the lowest level of trust with regard to local communities and foreign guests or hosts. In contrast, those choosing couchsurfing, hostel or Airbnb accommodations were the most open towards them.
Keywords:
interpersonal trust, sharing economy, couchsurfing (CS), consumers, accommodation type
Kulcsszavak: flow, kérdőív, alapdimenzió, szörf